A fűszereknek alapvetően gluténmentesnek kellene lenniük, hiszen mit is keresne lisztnemű dolog egy szárított fűszernövényben, de a dolog nem ilyen egyszerű.
A fűszereknek alapvetően gluténmentesnek kellene lenniük, hiszen mit is keresne lisztnemű dolog egy szárított fűszernövényben, de a dolog nem ilyen egyszerű.
Kép: pixabayRégóta kerestem azt a húsfélét, amely a csirkehúshoz hasonlóan sovány és könnyű, mégis szaftos, ízletes, és nagyszerű pörköltalapanyag. Mióta rátaláltam-és ez a hús a pulykacomb-igen gyakran van nálunk pulykapaprikás, legtöbbször tejfölösen, nokedli-körettel.

Zempléni kirándulásaink gyakori megállóhelye Boldogkő Vára. Már a várdombról is gyönyörű a kilátás, most pedig megmutatom, mi mindennel találkozhattok, ha a vár belsejébe is beléptek.

Amikor csak egyetlen adagnyi édességre vágyunk, miért sütnénk egy egész tepsivel? Ha van otthon egy kis idénygyümölcs, mindössze 3 perc, és már kész is a friss, illatos, kanalazható finomság.

(3,5 dl-es a bögre)


Közelről lehet hogy nem a legszebb süti, de igazán finom, és ha türelmesek vagyunk és nem esünk neki azonnal, akkor az állaga is épp olyan könnyű lesz, mintha sütőben sütöttük volna.


2022 szeptemberében a kisebbik lányomnál cöliákiát diagnosztizáltak. Minden korábbi receptem hagyományos, viszont onnantól kezdve célom, hogy kedvenc ételeink gluténmentes változatban is felkerüljenek a blogba.
Amikor pörköltet tervezel, de közben megtudod, hogy a többiek egyáltalán nem kívánják, akkor lehet kicsit csalni és készíteni valami egészen mást, amiről a laikusok talán nem is sejtik, hogy ez is egy pörkölttel indult. Nem bonyolult, mégis finom, szaftos étel és talán még akad is hozzá néhány alapanyag saját kertből.

Ahol a Zemplén sűrű erdei találkoznak a végtelen égbolttal, ott trónol-a felsétáló kirándulóknak magából éppen csak egy kis részletet megmutatva-a Regéci vár. Számunkra ez a hely megunhatatlan: a csendes, erdei séta és a fenti nyugalom miatt évente többször is feltúrázunk ide. De vajon mi rejtőzik a felújított falak mögött? Most megmutatom, miért érdemes nemcsak kívülről megcsodálni, hanem a vár belső kapuit is átlépni!

Ki járt már úgy, hogy eltervezte, hogy sütni fog egy nagyszerű süteményt, aztán kiderült, hogy egy hozzávaló is hiányzik és nem is holnapra kell, hanem már ma estére? Ilyenkor jó, ha nem borítunk mindent és kicsit rugalmasak vagyunk, nálam ez most azt jelentette, hogy a tartást adó hozzávalót és az egy éjszakás hűtést kiváltotta, hogy mindent egy üvegtálba rétegeztem.
Ez a desszert valószínűleg senkinek nem lesz ismeretlen: kekszes alap, mascarponés-tejszínes krém, a tetején pedig gyümölcszselé. Egy igazi klasszikus. De írjuk le azért, legyen meg itt a blogon is, olyan ez, mint a fagyasztóba tett húsok, amikor elrakjuk biztosak vagyunk benne, hogy tudni fogjuk, mit tettünk el, aztán két hét múlva ott állunk persze nem egyetlen, hanem 4-5 csomag előtt, és csak pislogunk, mert fogalmunk sincs, melyikben mi lapul. Szóval inkább legyen meg ez a recept is, biztos, ami biztos.
Én most egy üvegtálban készítettem el, mert nagyjából 2-3 órám volt tálalásig, és úgy gondoltam, ennyi idő alatt valamennyire összeállnak a rétegek, és szeletelhető lesz, ha pedig nem, akkor sem történik semmi, ez kérem egy kanalas desszert akart lenni amúgy is. Ha viszont ennél is kevesebb idő áll rendelkezésre, akkor érdemesebb pohárkrémként elkészíteni, ilyenkor a morzsát csak a pohárba szórjuk, nem nyomkodjuk. A poharak méretétől függően ebből a mennyiségből kb. 6 adag jön ki.
Gluténmentes lesz a desszertünk, ha a kekszréteg gluténmentes, ehhez a blogban is vannak receptek:
Gluténmentes, tojásmentes édes keksz-morzsa vagy
Ropogós-omlós vaníliás keksz gluténmentesen
edény mérete 22×15 cm

Ha Tokaj, akkor legtöbbünknek a szőlő, a bor, a borkóstolás és a hangulatos pincék jutnak eszébe. Nekünk azonban Tokaj ennél sokkal többet jelent: egy várost, ahová mindig szívesen visszatérünk egy kis városnézésre, és a Tisza-partot, amely annyira hangulatos, hogy egy kutyasétáltatás is igazi élménnyé válik – még akkor is, ha kedvencünk jelenléte önmagában is elég lenne hozzá.
Amikor valaki elkezdi a gluténmentes diétát, két választása van: vagy lemond a korábbi kedvenc ételeiről és megszokja az új ízeket és állagokat, vagy addig kutat, kísérletezik, amíg meg nem találja azt, ami a hagyományoshoz a leginkább hasonlít. Ez persze nem mindig sikerül, de tarhonya tekintetében nálunk meglett a befutó: a Barbara gluténmentes tarhonya. Szinte nem is érzek különbséget közte és a hagyományos gépi tarhonya között.

Mi itt, Nyíregyházán igazán szerencsések vagyunk, hiszen a mesebeli tiszadobi Andrássy-kastély mindössze 40 percnyi autóútra van tőlünk. Évente többször is ellátogatunk ide feltöltődni – mutatom, miért nem tudunk betelni vele.
