Katarzis


Egy átlagos szabadnapon

2015. szeptember 23. - Katarzis blog

Fél hétkor ébreszt a telefon, de látom, Férjem kászálódik, így én kinyomom, és nyugodtan alszok tovább. A következő pillanatban viszont már érzem a gőzölgő fekete illatát, puszit kapok és egy csészét a kezembe, tele ezzel a mennyei nedűvel. Hét óra, sikerült egy teljes félórára visszaaludnom, de már…

Tovább

Mától nem falok fel mindent, ami ehető

Soha nem kellett a testsúlyom miatt aggódnom. Sovány voltam és kész és az sem zavart különösebben, hogy néhány ismerősöm halálos betegnek gondolt emiatt. Az első terhességem karcsúságomon semmit nem változtatott, akár el is titkolhattam volna. Emlékszek, egy rokon kérdezte is tőlem "és megérezted…

Tovább

Augusztuus! Gyűűlöllek!

Soha nem volt az augusztus vége a kedvencem. Amíg iskolába jártam, azért nem; felnőttként pedig minden évben épp ilyenkor tört rám valami mély depresszió. Fáradt voltam folyamatosan, hőemelkedésem volt, betegnek éreztem magam, az egyik évben egész súlyosnak, gyógyíthatatlannak, mert a panaszok okát…

Tovább

Építs fel itt és most egy darabka mennyországot!

Gyermekkorom nyarait egy édenkertben tölthettem. Mamámék (vagy nagyapámék) kertje szó szerint az volt. Gyümölcsfák, -bokrok, buja zöldségeságyak, szőlőlugasok és mindenhol zöld pázsit, amire pléd nélkül is le lehetett feküdni. Minden mindig tiszta és bőségesen termő. A kert elején volt a…

Tovább

Egy szívszorító emlék a Gift című videó kapcsán

A múlt héten biztosan sokan láttátok a Gift című videót, ami Magyarországon készült  és arról szól, hogy...  ha láttad, akkor tudod miről ha mégsem, akkor mindenképp ajánlom, hogy megnézd, 4 perc csupán, s aztán kérlek könnyes pilláidon keresztül is olvasd el az én történetemet ezzel a szomorú…

Tovább
süti beállítások módosítása