Van egy régies(?) leves, amiről első hallásra hajlamos mindenki azt hinni, hogy nem szereti. Legalábbis nálunk annak idején nagy vita volt, hogy mire akarom "elpocsékolni" a jó kis házi kolbászt, nehogy már vízbe tegyem (főleg ne köménymaggal!) és kifőzzem azt az isteni ízét! Persze már az első kóstolás után férj is másképp gondolta, ezért merem itt is közzétenni ezt az idősebbektől tanult leves receptjét, amit levesbetét és csurgatott tojás helyett én mindig fokhagymás pirított kenyérkockákkal tálalok (és amíg nem volt internet, azt hittem, ezt én találtam ki :D ).
Hozzávalók:
- 40 dkg házi füstölt kolbász (parasztkolbász)
- 1 teáskanál köménymag
- 1 l víz
- 1 l tej (a tejjel felöntött rántott levesek felénk még mindig népszerűek)
- 3-4 evőkanál liszt
- 1 kanál zsír vagy negyed dl étolaj
- só, bors
- pirított kenyérkockákhoz: 3-4 szelet kenyér, pici étolaj, 4 cikk fokhagyma
Elkészítés:
- a köménymagot és a cikkekre vágott kolbászt megfőzzük a vízben, ez kb. fél óra
- addig megpirítjuk a kenyérkockákat: a kenyérszeleteket csíkokra, majd kockákra vágjuk (csak a vastag héjrészt vágom le róla, de a toast kenyér például mehet héjastul) és egy serpenyőben sűrűn kevergetve pirítani kezdjük; amikor kicsit összesült, hozzáadjuk a 3 cikk fokhagymát egészben és tovább pirítjuk, amíg minden kocka kemény és ropogós nem lesz; mielőtt kikapcsolnánk, a felpuhult fokhagymát szétnyomjuk és az egészet jól átkeverjük (így a zamatok is átjönnek, mégsem ég le, a szétnyomott fokhagymadarabokért pedig harc megy nálunk)
- elkészítjük a rántást: a lisztet az olajban (zsírban) zsemleszínűtől valamivel sötétebbre pirítjuk
- a vízből kiszedjük a kolbászcikkeket, a levet átszűrjük, a köménymagot kidobjuk
- most kóstoljuk meg a levest és adunk hozzá sót, borsot, aztán a rántást, amivel 1-2 percig főzzük
- hozzáöntjük a tejet, ha szükséges még utánaízesítjük és amikor felforrt, visszarakjuk bele a kolbászt
- tálaláskor mindenki magának adja hozzá a pirított kenyérkockákat
Jó étvágyat!