Talán már említettem is nektek, hogy van nekünk egy nagyon jó barátunk, a Bandi, akihez ha ellátogatunk, nem csak jóllakat bennünket, szegénykémnek mindig el is kell magyaráznia, hogy amit eszünk, azt hogyan készítette. A pilisi sertésragu gazdagon egy hagyományos étel továbbfejlesztése nála, de annyira kedvünkrevalót hozott ki belőle, hogy ez nem maradhat feljegyezetlenül. Az igaz, hogy mi sokkal inkább vagyunk zöldségevők, mint húsimádók, de ebben még ennek az aránya is olyan jól van eltalálva, hogy mindkét tábor elégedett lehet vele.

Az igazi pilisi sertésragu bográcsban készül kint a kertben, jó baráti társaságban, de mi már készítettük tűzhelyen is, sőt a sertéshús volt már helyettesítve pulykacombbal is, na úgy sem rossz!

Hozzávalók:

6 személyre

(a belerakott zöldségek minden esetben opcionálisak és mennyiségét tekintve sem lehet pontosat írni, amit kevésbé szeretünk, mehet belőle "éppen csak" vagy teljesen ki is hagyható)

• 1,5 kg sertéshús (lapocka-fejenként 20 dkg megtisztított, felkockázott hússal számolhatunk)
• 1 közepes fej vöröshagyma
• kb. 2 dl lecsó (nyáron lehet paradicsom, paprika)
• 2 nagyobb sárgarépa
• 1 nagyobb petrezselyemgyökér
• 1-2 konzerv vagy fagyasztott kukorica
• 1 kisebb karalábé
• fél zellergumó
• 30 dkg zöldbab
• 2 marék zöldborsó
• 1 kisebb fej karfiol fele
• 1-2 konzervbab
• 40 dkg burgonya
• só, bors, csípős paprika, leveskocka
• 1 evőkanál kecsap

Elkészítés:

• pörköltalapot készítünk, azaz kevés zsiradékban megpároljuk a kockákra vágott hagymát és amikor üveges, felöntjük kevés vízzel (Ezzel kapcsolatban 2 trükköt tanultam. Az egyik a robbantás: azaz a megüvegesedett hagymát nagyon kevés vízzel nyakon öntjük; a hideg víz hirtelen találkozása a forró zsiradékkal szuperül szétrobbantja a hagymakockákat, ez olyan ételeknél lehet fontos mozzanat, ami nem fő sokáig és gyakran egyben marad benne a hagyma, és ezt nem mindenki szereti. A másik trükk, hogy a hagymát a bográcsban picit sózzuk meg, mert így ereszt egy "hangyapucányi" levet és nem fog odaégni a bogrács szélére.)
• rárakjuk a kockára vágott húst, fehéredésig kavargatjuk, aztán leszórjuk pirospaprikával, kevés víz menjen rá, hogy a paprika meg ne égjen, aztán beletesszük a lecsót, kevés borsot, csípős paprikát, sót
• felöntjük annyi vízzel, hogy 2 ujjnyival ellepje és közepes tűzön hagyjuk jó félig megfőni a húst
• most jön a recept lelke, ettől függ ugyanis, hogy szép lesz-e az elkészült étel: tudni kell, mit milyen sorrendben rakunk hozzá, tehát most nagyon figyeljetek!
• első a fagyasztott kukorica, de ha konzervet teszünk bele, akkor az csak a nyers zöldségek után menjen
• 5 perc múlva kerül bele a 2-3 mm-es karikára (ha nagyon vastag volt, akkor félkarikára) vágott sárgarépa és fehérrépa
• 5 perc múlva a karalábé és zeller, ezek kockázva
• ha nyers, akkor 5 perc, ha fagyasztott, akkor csak 6-8 perc múlva következik a zöldborsó és zöldbab

• aztán a rózsáira szedett karfiol
• víz mindig legyen benne, hogy éppen ellepje, Bandi ebben az időben tett bele saját készítésű levesízesítőt (elmondása szerint 1 leveskockával nyugodtan helyettesítsem) és egy nagy kanál kecsapot, hogy sűrűbb, tartalmasabb legyen a leve
• 10-15 perccel a vége előtt dobtuk bele a kockára vágott burgonyát, 1 csokor összevágott zöldpetrezselymet és 1 konzervbabot (ha sok ragu készül, akár 2 is mehet)
• nagyon fontos, hogy ne kavargassuk, a bográcsot szabad csak forgatni, így szépen egyben marad minden zöldség

Már csak tálalni kell friss puha kenyérrel. Jó étvágyat! 

Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod a barátaiddal is.

Ha követni szeretnél és még több érdekes és hasznos dologról olvasni, csatlakozz a Katarzis Facebook oldalához.