Már több helyen olvastam a 10 perces túrófánkról, de kipróbálni csak mostanában mertem.  És bejött, minden szempontból. A lányoknak is "kedvenc" lett, pedig a Kicsinek néha "meselevest" kell főzni, nagyon válogatós. Én nagyon ajánlom mindenkinek, azt hiszem, nincs is ennél egyszerűbb, sütéssel készíthető édesség.

Ez tényleg 10 perces. És az is elboldogul vele, aki soha nem sütött semmilyen fánkot, egyszerűen elronthatatlan. Emellett finom; könnyű; eteti magát. Ha nem magam készítem, nem is hiszem, hogy ezt nem kellett keleszteni, igaz, miért is kellene, hiszen élesztőnek még a morzsája sem megy bele. :)

Hozzávalók:

• 200 g túró
• 1 tojás
• 3 evőkanál cukor
• 1 csapott kávéskanál szódabikarbóna
• 1 kávéskanál ecet
• 7 kanál liszt
• sütéshez olaj
• ízesítéshez tejföl, porcukor, lekvár, de önmagában is finom

A  tojást, cukrot összekeverjük, hozzáadjuk a túrót. Egy nagyobb kanálban a kávéskanál ecettel megpezsegtetjük a szódabikarbónát (szerintem ez az eljárás helyettesíthető sima sütőporral), ezt is a túróhoz adjuk, legvégül pedig belekeverjük a lisztet. Egy száraz, morzsás masszát kapunk, ami gyúrással azonnal összeáll.

Már tesszük is fel az olajat a tűzhelyre, egy magasabb edényben. Én nedves kézzel formázom a gombócokat, a tészta állaga megengedi, nem túl lágy, de kanállal is adagolható. (Raffaello-nagyságú gombócokat formáltam.)  Egy csipetnyit a tésztából az olajba dobunk, ha feljön a tetejére, mehetnek bele a fánkok is. Megnőnek nagyobbra, nekem olyanok lettek, mint egy-egy dió. Ha bő olajban sülnek, golyóformájúak lesznek, ha kevesebben, akkor laposak. De így is, úgy is nagyon gusztusosak.

 Látszik, amikor pirul az alja, akkor megfordítom. Konyhai szalvétára szedem ki. 

Tudjátok az a barnaság mi rajta? Hát a cukor, ahogyan karamellizálódik sütés közben, így talán már el tudjátok képzelni, mennyire finom kis falatokká válnak. :)