A gőzgombóc vagy gőzönfőtt bukta számomra olyan nagymamis finomság. Ennek kicsit ellentmond, hogy én is el tudom készíteni, de ez már csak amolyan lázadás, "csakazértis!". (Ha nekem már nincs, akit megkérjek...akkor majd csinálok én!) Persze féltem, mint minden kelt tésztától meg aztán itt a kacifántosnak hitt főzése is, de igazából nem is bonyolult, csak rá kell jönni a menetére.

Hozzávalók:

800 g liszt
2 tojás
40 g élesztő
8 dkg olvasztott margarin vagy vaj
10-15 dkg cukor
csipet só
4,5 dl tej (± 0,5 dl a liszttől függően)
lekvár
zsír vagy vaj
vaníliás cukorral kevert darált dió 

Elkészítés:

   A tejet meglangyosítjuk.  Egy tálba kimérjük a lisztet, ebbe kis mélyedést csinálunk, beleöntünk kb. 1,5 deciliter tejet pici cukorral és beletördeljük az élesztőt. (Persze külön tálkában is lehet, mindenkinek ahogy kényelmes.) Amíg felfut, a többi langyos tejben megolvasztjuk a 8 dkg vajat és belekeverjük a tojásokat is. Adjuk még hozzá a csipet sót, a 3 kanál cukrot és jól dolgozzuk ki. 
   Kb. egy órát kel. Ennyi bedagasztva.

   Ilyen lett megkelve.

   Nyújtsuk ki ujjnyi vastagra, vágjuk kockákra, tegyünk kiskanálnyi (szilva)lekvárt a közepébe (vagy szilvát esetleg barackot), majd a két csücskét fogjuk össze és formáljunk gombócokat. (Az összenyomkodott rész megy majd főzéskor alulra.)

   Közben kevés vizet forraljunk fel egy nagyobb lábasban. Ha nincs párolóbetétünk, akkor vékony konyharuhát vagy gézdarabot feszítsünk a fazékra, kössük rá szorosan egy madzaggal, egy mély tállal szokták ilyenkor letakarni a fövő gombócokat.
   Én még ezen az anyósomtól örökölt retró csodamasinán főzöm meg őket. Nem szoktam semmiféle zsiradékkal lekenni, de modernebb eszközökre talán ráragadhatnak. (Erről lecsúsztak, amikor egyszer bezsíroztam. :D )

  11 darab gombóc megy erre, nyilván a fazék nagyságától függ, hogy a rákötött anyagra mennyi fér rá. Fontos, hogy csak akkor rakjuk rá, amikor már rendesen forr a víz, és még véletlenül se érjék egymást, mert legalább másfélszeresére nő mindegyik. 

  12 percig kell párolni lefedve illetve a tállal letakarva.
   Közben vajat olvasztunk (az eredeti recept szerint zsírt) és erre szedjük ki a gombócokat. Mi jól beleforgatjuk, hogy aztán minden részére ráragadjon a vaníliás cukorral összekevert darált dió (vagy mák; a bátrabbak pedig akár kókuszba is forgatják). Ha kiszedve kicsit megráncosodik a felülete, no para, a darált dió szépen eltakarja az esztétikai tökéletlenséget, a következő adagnál pedig tényleg tartsuk be a 12 percet (ezt ugyanis a túlfőzés okozza)! :D

Jó étvágyat! :D