Semmiféle fenséges savanyúságért, tartósított zöldségért nem adnám az igazi friss salátákat. Szinte visszaadja az életkedvemet a legelső hazai retekcsomók, újhagymák látványa, szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki ilyenkor úgy érzi, vígan eléldegélne mostantól zöldségeken és zsíros kenyéren. (A vajaskenyeret megutáltam a diákévek alatt. :D )
A legelső tavaszi salátánk a
Tejfölös retek újhagymával
(olyan egyszerű, hogy túlzás receptnek nevezni, ami most következik)
Hozzávalók:
- 1 csomag hónapos retek
- fél csomag újhagymának a zöld szára
- 1 dl 20 %-os tejföl (zsírszegény nem jó!)
- só
A retket, hagymaszárat megmossuk, felkarikázzuk. Sózzuk ízlés szerint, és csak annyi tejfölt adunk hozzá, hogy minden darabka zöldséget bevonjon, nem kell úszniuk benne, mert a sós zöldség úgyis levet enged és kicsit felhígul majd az egész. Azonnal is fogyasztható, de fél-egy óra alatt még jobban összeérnek az ízek. (A lányom épp tegnap kért, hogy készítsek már olyan szószt, amit a retekre tettem, mondtam neki, hogy ez nem szósz, ez egyszerű sós tejföl, a retek és a hagyma ízesíti meg. Nagyot nézett a lelkem, azt hitte olyasmit raktam rá, mint a gyros dresszing.)
A második saláta igazából nem is tavaszi, mert (a minden időben kapható) kínai kelből készül nagyrészt, kevés uborkával és újhagymával (ehhez megy az egész csomag feje is, szára is). Ez is roppant egyszerű, mert annyi történik csak, hogy mindent beledobálunk az alap salátalébe.
Tavaszi zöldsaláta kínai kelből
Hozzávalók:
- egy közepes kínai kel
- 2-3 uborka
- 1 csomag újhagyma
- 1 l víz
- 7 evőkanál ecet
- 5 evőkanál cukor
- 1 púpos teáskanál só
A vízhez hozzáadjuk az ecetet, és a sót, cukrot oldódásig keverjük benne. Megkóstoljuk, lehet még ízesíteni, ha nem tökéletes. A kínai kelt kétfelé vágjuk, ha nagyon nagy, akkor négyfelé, aztán 1-2 ujjnyi laskára szeleteljük (vagy tépegethetjük is). Az uborkát héjastul felkarikázzuk, a hagymát szintén. Az egészet összekeverjük, belenyomkodjuk az alaplébe, hogy szinte ellepje. Ugyanez az alaplé megy a fejes salátához is (tudjátok, ami nélkül a tojásos nokedli semmit nem ér), de kínai kellel azért szeretem jobban, mert a káposzta sűrű, apró fodrossága szinte magán tartja ezt az egyszerű, de mégis nagyon finom salátalevet. És ropogós még másnap is az egész, nagyon-nagyon ropogós.
Jó étvágyat!
