Sokféle uborka eltevési mód ismert, ahány ház annyi szokás. Én dupla forrázással készítem a télre való savanyú uborkát, ez a recept anyósom hagyatéka és annyira bevált számomra az első perctől, hogy eszembe sem jutott, hogy a 27 év alatt bármikor más vagy modernebb tartósítási módot keressek. Ennek az uborkának tökéletes az édes-savanyú-csípős aránya, de amit senki nem hagy szó nélkül, az a ropogóssága. Ezt valószínű annak köszönheti, hogy nincs főzve, csak forrázva.
Az évek alatt csupán annyit változott a recept, hogy a szalicilt kivonták a forgalomból, ezért egy csipet nátrium-benzoát kerül a tetejére.
Hozzávalók:
(vegyünk 1 db 3 l-es üveghez való adagokat és ha kisebb üvegekbe tesszük, ott is az űrtartalmat nézzük, ugyanennyi kell mindenből pl. 4 db 7,5 dl-es vagy 3 db 1 literes üveghez is)
- a 3 literes üvegbe beleférő uborka (soha nem mértem, hogy tömegben ez mennyit jelent, hiszen ez függ mérettől, formától is)
- 1 nagy szál kapor
- 2-3 babérlevél
- 1-2 csípős hegyes paprika (szebb benne a piros, de nekem is csak még zöld volt)
- víz (máris írom hogyan mérjük ki)
- 2 evőkanál só
- 2 evőkanál cukor
- 2 dl ecet
- késhegynyi nátrium-benzoát
Elkészítés:
- az üvegeket és a fedőket mosogatószerrel, forró vízzel, tiszta szivaccsal kimossuk, lecsepegtetjük vagy a megszokott módon fertőtlenítjük (erre mindenkinek megvan a bevált módszere: sütőben, mikróban, mosogatógépben is sterilizálhatjuk)
- az uborkát megmossuk, szárát lecsípjük, másik végéről a virág-maradékot lekaparjuk
- a kaprot megmossuk, kb, olyan nagy kaporszárat hagyunk csak, mint amilyen magas az üveg, ha alul is vannak szép kapor-levelek, azokat levesszük a durva szárról és a kapor virágos részével együtt az üveg aljába tesszük
- az uborkákat állítva az üvegbe rakjuk, alulra a nagyokat, felülre a kisebbeket, az uborkák közé a babérleveleket és a paprikákat is bedugdossuk
- hogy lássuk mennyi vizet kell felforralni, öntsük fel az üveget (üvegeket) vízzel, majd ezt a vizet öntsük át a fazékba (mivel a víz egy része elforr, ezért érdemes egy keveset pluszban is önteni hozzá), és forraljuk fel, a cukrot, a sót ekkor már adjuk hozzá
- ha felforrt, óvatosan forrázzuk le vele az üvegbe berakott uborkát, az elején szinte csak kanálnyi forró vizet adagolva rá, nehogy elpattanjanak az üvegek; amikor már színig öntöttük, tegyük rá a fedőt is, de ne tekerjük rá, majd takargassuk be minden oldalról és kb.15-20 percig maradjanak így (ha több üveggel dolgozzunk, azokat rakjuk szorosan egymás mellé, hogy még tovább melegen maradjanak)
- amikor érezzük, hogy az üvegek már csak langymelegek, egy tiszta kanállal az uborkákat a helyükön tartva (amennyiben nem szorosan raktuk bele), öntsük vissza a vizet a fazékba, forraljuk fel ismét, ekkor már az ecetet is adjuk hozzá
- az uborkák tetejére tegyünk egy késhegynyi benzoátot, öntsük le a másodszor is felforralt marináddal (most is óvatosan), mostmár zárjuk le rendesen és takarjuk le pokrócokkal, hogy minél lassabban hűljön ki, így csírátlanítja magát
- másnap vagy akár harmadnak szedjük ki a száraz dunsztból és rakhatjuk a kamrapolcra
- 1 évig biztosan eláll, soha nem tudok eleget elrakni belőle, hogy maradjon a következő szezonra