Hogy én évekig nem mertem fánksütéssel megpróbálkozni, azért egy szakácskönyv a felelős. Így kezdte ugyanis a receptet:

"A fánk a legkényesebb kelt tészta. Összeállítása, kelesztése és sütése is nagy gyakorlatot kíván."

Én ebből le is szűrtem a lényeget: fánkot sütni csak a nagymamák tudnak.

Aztán egyszer sikerült épp akkor meglátogatnom a barátnőmet, amikor fánkot készített. Kinevetett, hogy én még soha nem sütöttem, hiszen, mint mondta: "ezt elrontani sem lehet."

Így mertem végül is megpróbálni a tőle kapott recept alapján, ami akkor így hangzott: "kelt tészta, de nem vízzel, hanem tejjel kell bedagasztani, tegyél bele egy kis darab vajat is és két tojást (ha csak egy van, az is elég).  Mennyi tej? Mennyi tej? Hát úgy, hogy ne legyen se kemény, se lágy. Cukor? Mit tudom én, hány deka, amennyire édesen szeretitek. A vanília sem rontja el."

 Hát ilyen alapos, szájbarágós :) recept alapján próbálkoztam én, és mondhatom, ez egy tuti recept, nekem elsőre sikerült. De hogy publikálásra is alkalmas legyen, a legutóbbi sütéskor megmértem, mégis mennyi az annyi.

Fogadjátok sok szeretettel barátnőm régies pillefánkját!

Hozzávalók:

800 g liszt

5 dl tej (± 0,5 dl a liszttől függően)

4 dkg élesztő

8 dkg margarin

2 egész tojás

10-12 dkg cukor

2 vaníliás cukor vagy igazi vanília

csipet só

Elkészítés:

 A lisztet egy nagyobb tálba kimérem, közepére csinálok egy mélyedést. A tejet meglangyosítom, 1 dl-t belőle egy csipet cukorral ebbe a mélyedésbe öntök és hozzámorzsolom az élesztőt. Ha éri egy kevés liszt az elegyet, az sem baj. A többi meleg tejhez hozzáadom a vajat, cukrot, vaníliát, a sót, mindent elolvasztok benne, végül a tojásokat is belekeverem.

 Ha az élesztő már megkelt, ezt is hozzáöntöm és bedagasztom a tésztát. Liszttel lehintem, konyharuhával letakarom, s mivel ma már nem volt olyan meleg, egy kispárnát is tettem a konyharuhára.

Kevesebb, mint 1 óra alatt megkelt, tele lett a tál.

Kinyújtom 1-1,5 cm-es vastagságúra, és kiszaggatom. Egy magasabb serpenyőben vagy  lábasban sütöm, bő olajban, aminek a hőmérsékletét én úgy szoktam ellenőrizni, hogy egy csipet nyers tésztát beledobok, s ha az felfut a tetejére, akkor mehetnek bele a kiszaggatott fánkok is.

Még egy fontos dolog: a fánkot megfordítva kell az olajba tenni. Hogy miért, azt már barátnőm sem tudta megmondani, így tanulta ő is. Lehet lyukat nyomni a közepébe, de én ezzel sem szoktam foglalkozni. Valószínűleg emiatt lesz inkább gömbölyű, mint lapos.

Nagyon hamar sül, és nőnek is, nem kell a nyers fánkokkal telerakni a serpenyőt. 1-1,5 perc alatt sül meg egy-egy oldala. Szalag is szokott rá sikerülni. :) Néha kedvük van, és maguktól megfordulnak, de ebből a szempontból megbízhatatlanok, jobb ott állni mellettük. :)

Konyhai törlőkendőre szedem ki.

Tetejére mehet porcukor, vagy lehet ízesíteni bármilyen lekvárral vagy csokiöntettel.

 Nálunk most idei, üstben főtt szilvalekvárral lett tálalva. :)