Lehet, hogy ennek a nyalánkságnak az elkészítését nem kellett volna megtanulnom. Nem tudok neki ellenállni, néha a boltban is rám ugrik, és nem az íze, nem az édessége miatt nagy kedvenc, az állaga tehet mindenről, aki szereti például a vattacukrot, tudja, miről beszélek. Most próbálom nyugtatni a lelkiismeretemet minden bekapott kockánál: "több mint a fele levegő, ne parázz már!" Ez meggyőzött! Na jó, azért hagyok a gyerkőcöknek is valamennyit. :D
Hozzávalók:
- 30 dkg cukor
- 1 dl víz, ebben fogjuk megfőzni a cukrot
- 2 evőkanál méz
- 16 g zselatin+6 kanál víz duzzasztani (25 g-os volt a tasak, pontosra akartam menni, ezért szépen kikiskanalaztam az egészet, éppen 10 kávéskanálnyi a 25 g zselatin, ezt mostmár mindig tudni fogom. Tettem tehát 6 kávéskanállal, és még egy keveset.)
- vanília
- ha színesre szeretnénk, akkor néhány csepp aroma vagy ételfesték, de fehéren talán a legszebb
- 1-2 evőkanál porcukor és kukoricakeményítő, ebbe fogjuk beleforgatni a legvégén
Elkészítés
- a vizet felfőzöm a cukorral, mézzel és 1-2 percig forralom alacsony lángon
- a zselatint beáztatom néhány percre egy nagyobb tálba, s mikor megduzzadt, kb. 1 dl-nyi forró sziruppal feloldom, jól elkeverem kézi mixerrel
- hozzáöntöm a többi szirupot is, teszek bele egy csipet sót is és elkezdem az egészet habosítani
- 7-8 percig mindenképp verni kell, de látni fogjuk, mikor van kész, mert addigra hűl is, és a zselatin miatt már nem lesz olyan egyszerű forognia a keverőkarnak (az enyém hamarabb lett habos, mint ahogy megkeményedett volna, talán azért, mert egyáltalán nem vártam, hogy hűljön, azonnal elkezdtem verni a forró szirupot, így a mixeremnek sem volt nehéz dolga, végig könnyű volt a massza)
- ezután osztottam háromfelé és színeztem-ízesítettem (a kék csak ételfesték, a zöld szintén, de van egy kis zöldalmás aromája, a rózsaszínűben vérnarancs-aroma van, kicsit olyan vitamin-ízű :) )
- magasabb falú tálcába (20×30 cm) sütőpapírt tettem, kiolajoztam, erre öntöttem a habokat, egymást érték a színek, de nem keveredtek; a tetejére nem tettem papírt
- 2-3 óra alatt megkeményedett a hűtőben, ekkor keményítőbe mártogatott késsel csíkokra vágtam, aztán pedig kockákra, végig egy keményítővel leszórt sütőpapíron dolgoztam vele, amibe folyamatosan forgattam a csíkokat, a kockákat
- ha azonnal esszük, akkor mehet porcukor is a kukoricakeményítőbe, de ha kicsit állni fog, akkor inkább csak keményítőbe forgassuk
A május a Katarzis blog gasztro kategóriájában a házilag készíthető finomságok hónapja. Leginkább olyan élelmiszerek elkészítését mutatom be, amelyeket általában vásárolni szoktuk. Tarts velem, ha te is keresed az olcsóbb megoldásokat, de legfőképpen akkor, ha szeretnél egészségesebben, természetesebben, adalékanyag-mentesen étkezni, hacsak van rá lehetőség.
A képre kattintva jobbnál-jobb házilag készíthető recepteket találsz.