Hónapok óta őrizgetek egy vajkaramella receptet, várva kedvre és alkalomra, hogy elkészítsem végre, mert őrülten tej- és vajkaramella rajongók vagyunk.
Nagyon egyszerű, bár nem egy pikk-pakk édesség, az elkészítésére legalább 1 órát rá kell szánni, igaz az első félórában egyáltalán nem igényli, hogy csak vele foglalkozzunk. Megelégszik 1-1 kavarással. Az utolsó 15 percben dől el minden, ekkor már érdemes minden porcikánkkal rákoncentrálni. Nem olyan bonyolult, amilyen hosszan mesélem, csak igyekeztem lépésről lépésre írni a menetét és a tapasztalatokat.
Hozzávalók:
(a mennyiségből 20-25 cukorkaszelet lesz)
- 0,5 l tej
- 25 dkg cukor
- 4 dkg vaj
Elkészítés:
- a tejet forrni tesszük a cukorral, (tejforralós fazékba, amiben nem ég le és nem nagy lángra)
- kb. 30-40 percig csak annyi a dolgunk vele, hogy egyszer-egyszer megkavarjuk és figyeljük, hogy felhabosodva ne fusson ki
- közben béleljünk ki egy kisebb műanyag edényt alufóliával (12×16 cm-es volt az enyém), kenjük meg vékonyan olajjal a biztonság kedvéért (ez annyi volt, hogy az olajos szalvétát végighúzogattam rajta)
- fél óra elteltével már elég sok folyadék elpárolog a cukros tejből, kezd sűrűsödni, egyre gyakrabban kell megkavarni (már kap egy kis színt is ilyenkorra, halvány bézs, nem hófehér)
- amikor eléri a hígabb puding állagot, onnantól folyamatosan kevergessük, mert egy pillanat alatt odakapódik; ilyenkor a sűrűség már megfelelő, már csak azt várjuk, hogy végre a színe is tejkaramellás legyen, 5-10 perc intenzív kavarást igényel innentől, rotyog a fazékban, vigyázzunk a kezünkre
- mire ez bekövetkezik, addigra a massza még jobban besűrűsödik, az edény aljától is elválik, ekkor már ne főzzük tovább
- kapcsoljuk ki és keverjük hozzá a vajat, dolgozzuk jól bele, ez kb. 1 perc (tűnjön el az olvadt vaj fényessége, mint a képviselőfánk tésztájánál a tojás)
- azonnal öntsük a formába és lapítsuk el a tetejét (Az enyém pillanatok alatt megszilárdult, ugyanis nem volt előkészítve a tálca, és amíg azt rendeztem, már keményedett is a fazékban. Ki tudtam még önteni, az alja szép sima lett, de a tetejét nedves kanállal se tudtam már szépre elegyengetni. Tehát a lényeg, hogy igyekezni kell a formázással, nem kell hagyni hűlni a fazékban. Ha legközelebb csinálom, nagyobb alufóliát terítek ki, amivel teljesen be tudom borítani, ráöntöm és fél perc után átfordítom, így a teteje és az alja is tükörsima lesz.)
- amint engedi a szilárdsága, szeleteljük fel, akkor is, ha még langyos kicsit (én melegen szeleteltem, pár perccel a kiborítás után)
- a fazékba pedig engedjünk vizet, hogy pár óra múlva tudjuk elmosni :D
Nagyon finom, omlós, nem morzsálódó vajkaramella, mehet szaloncukornak, szépen megformázva gasztroajándéknak, mi most nem cifráztuk, egyszerűen csak bűnöztünk vele egy jót ezen az esős délutánon. Bűntudat nélkül. :D
Recept: innen.