Leveles krémesnek hívták felénk. Általában csak ünnepek előtt és nagy-nagy babrával készítettek el szüleink. A tésztáját nem is vajjal, hanem hájjal kenték le, hajtogatták, hűtötték. Nem került bele többcentis krém, de amivel töltötték, az nagyon finom volt. Imádtuk. És nemrég fedeztem fel, hogy szinte ugyanolyan kapható az egyik közeli cukrászdában, és nagyon találóan Nosztalgia krémesnek hívják. Hogy nem ismertem eddig ezt a süteményt?

Internetes kutakodás és saját jól bevált módszereimet ötvözve megalkottam a magam Nosztalgia krémes receptjét. Az elkészítése sokkal egyszerűbb, mint elsőre gondolnánk, a lapjait megoldhatnánk ugyan készen kapható leveles tésztával is, de nekem van egy nagyon jól bevált "hamis levelesem", amit 2 perc alatt összegyúrok, lisztezett sütőpapíron kinyújtom és mehet is a sütőbe mindenféle hajtogatás, pihentetés nélkül. És nagyon finom, ropogós lesz.

Hozzávalók a lapokhoz:

(3 db 20×30 cm-es laphoz)

• 30 dkg liszt
• 22 dkg vaj vagy margarin
• 2 dl tejföl
• csipet só

Hozzávalók a krémhez:

• 2 vaníliapuding (2 evőkanál lisztből, egy kisebb tojásból is főzhető krém természetesen, ha valaki puding-ellenes, csak akkor ne felejtsük el a vaníliát más formában hozzáadni)
• 4 dl tej (vagy víz, vagy felesben)
• 4 dl habtejszín
• 7 kanál cukor

Elkészítés:

• a tésztához a lisztbe belekeverjük a pici sót, elmorzsoljuk benne a hideg vajat és gyorsan összegyúrjuk a tejföllel, hűtőbe tesszük 10-15 percre, amíg a pudingot megfőzzük
• a pudingport összekeverjük a cukorral és megfőzzük a 4 dl folyadékban (én tejesebben szerettem, de nagyon is előfordulhat, hogy a cukrászok vízzel főzik, hiszen a talált receptek is így írták, de nekem úgy vízízű lett a kész sütemény), gyakran kevergetjük kihűlésig
• az összegyúrt tésztát 3 vagy 4 részre osztjuk és egy tepsi hátán mindegyiket 10-15 perc alatt megsütjük (ha felpúposodott, félidőben szurkáljuk meg a lapokat), akkor van kész, amikor már alulról és felülről is kapott egy kis színt
• a kihűlt sűrű pudingba óvatosan belekeverjük a folyékony habtejszínt, és habverővel teljesen homogén krémmé keverjük (először nekem is elképzelhetetlennek tűnt, hogy ebből valaha sima krém lesz, de a kézimixer csodákra képes); a végeredmény pont jó volt, se nem túl kemény, se nem folyós
• a krémet 2  (vagy ha 4 lapot sütöttünk, akkor 3) részre osztjuk, az alsó lapokat betöltjük, viszont a legfelsőt szeletekre vágva rakjuk a süteményre, végül az egészet beporcukrozzuk

Jó nosztalgiázást kívánok ezzel az isteni süteménnyel.

Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod a barátaiddal is. Facebook-oldalunkhoz csatlakozva elsőként értesülsz a legújabb bejegyzéseinkről és az aktuális témákról is. Köszönöm, hogy itt voltál!