Ezt a papírból hajtogatott, kicsit már gyűrődött és szakadozott tátikát hozta haza nemrég a lányom a suliból.
Nem láttam ilyet legalább 20 éve! Pillanatok alatt nosztalgikus hangulatba kerültem, még magam is meglepődtem, hogy mennyi kellemes emlékem van az iskoláséveimből.
Ezzel a papírjátékkal nagyon sokat játszottunk 8-10 évesen. A felső részére számokat írtunk, belülre színeket, de sajnos már nem emlékszek, hogy mi került a behajtott részre.
Eszembe jutott viszont sok-sok egyéb játék.
Mivel foglalkozott a kisdiák, amikor a tanár néni (bácsi) mondandója nem volt annyira érdekes, hogy tátott szájjal figyelje?
Fonást rajzolt
Vagy szíveket
Vagy pénzt satírozott
De ha ez túl hangos volt, akkor körberajzolta a kezét és megtervezte a felnőttkori gyűrűit.
Szerencsére néha 1-1 lyukasóra is besikerült
Amőbáztunk
Akasztófáztunk
"Fiú, Lány,..."-t játszottunk (Közismertebb neve Ország, Város...)
Vagy csak kikerestük a térképen, amit a padtársunk kinézett
Ha több időnk volt, akkor torpedóztunk
Ha sokan voltunk, akkor pedig azt a játékot szerettük a legjobban, melynek nem emlékszek a nevére, de az volt a lényege, hogy teammunkában döntsük el, hogy "Ki, kivel, hol, mit csinált és miért."
És halálra nevettük magunkat az eredményeken:
"Judit és Tibike a tóparton körmöt vág, mert ma este Dallas."
"Évi apja és Öcsi a kémia szertárban lovagol, mert kinyitott a kisbolt."
"A konyhás néni és Bolond Jani az ágyban virágokat ültet, mert ma elmarad az utolsó óra."
Néha csipketerítőket nyírtunk.
Máskor legyezőt hajtogattunk
Vagy kihúztuk a melegítőnkből a zsinórt, és a kezünkre tekertük.
Kattints ide, mi is majdnem így csináltuk.
Az udvaron alsó osztályban még körjátékokat játszottunk:
Tüzet viszek, ne lássátok...
Járok egyedül, csak magam egyedül...
Lánc, lánc eszterlánc...
Bújj, bújj zöld ág, zöld a levelecske...
Ismeritek?
Később már "bedurvultunk":
Add ki király katonádat! -üvöltöttük
vagy
Botocskáztunk (Az ellenség területére kellett átszökni és megszerezni a "botocskát", de úgy, hogy el ne kapjanak közben.)
Nem mindig lehetett kimenni az udvarra szabadidőben sem, de mivel nem volt nálunk okostelefon, amit nyomkodjunk, azzal játszottunk, amink volt...
A fiúk "kő-papír-olló"-t. Nem kellett hozzá csak a kezük.
Mi, lányok pedig írtunk egymás emlékkönyvébe.
Nagyon szerettük az olyan verseket is, melyben a sorok első betűit összeolvasva kijött egy vallomás: SZERETLEK, VÁRLAK.
Nem voltunk híján életbölcsességeknek már 12 évesen sem.
Már akkor is gyűjtögettük a recepteket.
Népszerű játék volt kiállni a hét fogást. Ismeritek ugye? Térdtől a combtőig felsétáló á! cseppet sem csiklandozó mozdulatok, pontosan 7 darab! Volt aki már a közelítő kezektől is áramütéseket érzett a testében. Egyet-kettőt azért mindenki kibírt. De sokat fetrengtünk a röhögéstől!
Később már a fiúk is akartak ilyet játszani... Rajtunk, lányokon. :)
Aztán már nekünk sem csak a játékon járt az eszünk.
Az utolsó években már Tetrisszel is játszottunk a pad alatt.
A gépek forradalma a gyerekjátékok világában is elkezdődött.
Mi pedig hirtelen felnőttünk. :( :) És mindent átadtunk az utánunk jövő nemzedéknek. Vagy mégsem?
Ti milyen játékokra emlékeztek a suliból?
Ide kattintva retro és nosztalgikus konyhai eszközöket találsz.
Steerio 2016.01.22. 10:43:44
Katarzis blog 2016.01.22. 14:03:32
Aranea 2016.01.22. 18:49:20
Katarzis blog 2016.01.22. 23:01:43
Szabó Ágnes 2016.01.23. 10:02:05
Katarzis blog 2016.01.23. 13:55:03
Németh Annamária 2016.06.10. 18:28:48