Kávés. Diós. Krémes. Gyerekkorom óta ismerem és szeretem. És kritizálom. Folyamatosan tökéletesítem.

A BAKACSÓK egész biztos, hogy a 70-es évek előtt "született", sokkal hamarabb, mint én, emiatt talán illene ragaszkodnom az eredeti recepthez az utolsó pontig-vesszőig, de mivel voltak benne nem-szeretem részletek, itt is, ott is változtattam rajta. Úgy érzem, sikerült úgy csalni, hogy az sem ízben, sem kinézetben nem ment az eredetileg megálmodott rovására.

De hogy teljes legyen a recept, leírom mindkét változatot. És hogy mi a különbség és miért variálok (már megint)?

1. A tészta. Az eredeti recept alapján mindig túl lapos volt nekem. És nehéz. Olajos a diótól. 
2. A krém. Nyers tojás kellett bele. Ez nem is lenne a gond, ha magunknak készítjük a vasárnapi ebédhez, de ez a sütemény ünnepekre is tökéletes vendégváró, lehet az a tojás a legfrissebb, ugye hogy te is félsz tőle már az ünnep második napján?!

Eredeti recept

A diós piskótához:

• 6 tojás
• 12 csapott evőkanál cukor
• 6 evőkanál forró víz
• 15 dkg darált dió
• fél tasak sütőpor
• 6 evőkanál liszt

A krémhez:

• 20 dkg vaj
• 20 dkg porcukor
• 1 nyers tojás
• 1 vaníliás cukor
• jó erősre főzött feketekávé, legalább 0,5 dl (ha a krém állaga engedi mehet akár 1 dl is)

Az én változatom

Tésztához:

(ez igazából nem is az én receptem, hanem az ún. Eszkimó lapja):

• 6 tojás
• 45 dkg porcukor
• 15 kanál erős feketekávé
• 15 dkg darált dió
• 1 sütőpor
• 24 dkg liszt

Krém:

• 30 dkg vaj
• 10 dkg porcukor
• 2 vaníliás cukor
• 1,5 dl feketekávé
• 1 púpos evőkanál liszt
• 15 dkg kristálycukor

Elkészítés

(a piskótánál mindegy melyik receptet választod, nincs különbség, ugyanaz a folyamat)

A tojássárgáját habosra keverjük a cukorral, kanalanként hozzáadjuk a lefőtt kávét vagy a meleg vizet, majd a diót, a sütőporral elkevert lisztet, legvégül a 6 tojás keményre felvert habját is beleforgatjuk.

Sütőpapírral bélelt (vagy zsírozott-lisztezett) tepsibe tesszük, és előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük. 

Az eredeti változatban a krémhez a vajat kikeverjük a porcukorral, hozzáadjuk a nyers tojást, majd apránként a hideg feketekávét is.

Az én változatomban a kanál lisztet csomómentesen elkeverjük a feketekávéval, hozzáadjuk a kristálycukrot, a vaníliát és sűrűre főzzük. Amíg hűl meg-megkevergetjük, közben a vajat kézi mixerrel kihabosítjuk a porcukorral, végül a kávés pépet is hozzáadjuk. Ha jól kidolgozzuk, egy könnyű kávés-vaníliás vajas krémet kapunk, amivel akkor is nagyon finom lesz a süteményünk, ha nem lesz olyan vastagon a tésztán, mint az én fotómon látható.

Végül a lényeg!  :)  A krém tetejére apróra vágott pirított(!) diót szórunk.  Én a mikróban pirítottam és azért ilyen világos, mert már úgy szórtam  a süteményre, hogy a tenyerem közt ledörzsöltem róla a megpörkölődött vékony héját.