Hamis tiramisu már van a blogban, itt, de hiába mellőznénk a drága mascarponét vagy a nyersen beletett tojást, sajnos csak ezekkel lesz "igazi" azaz fenségesen finom.
Ebben a receptben mégis van egy kis hamisság (sőt valószínű, hogy nem is ez az "eredeti eredeti"), ugyanis némi hőkezelésnek vetjük alá a tojásokat, nem egészen nyersen kerül bele. Ennek ellenére is a tojás a legkényesebb pontja a receptnek, remélem nem néztek túl mániásnak, de ha madártejet, tiramisut vagy más tojásos krémet készítek, még egy új szivacsot is képes vagyok elővenni és a dörzsis felével folyó víz alatt lecsutakolni a tojásokat feltörés előtt a láthatatlan szörnyűségektől.
Hozzávalók:
(egy 20×30 cm-es üvegtálba rétegeztem)
- 30 dkg babapiskóta
- 3 dl feketekávé+3 teáskanál cukor
- 4 tojás
- 25 dkg cukor
- 30 dkg mascarpone
- 2,5 dl habtejszín
- 10 g zselatin
- vanília
- amaretto-likőr vagy mandula-aroma
- 1 púpos evőkanál cukrozatlan kakaópor
Elkészítés:
- a kávét lefőzzük, cukorral édesítjük, mint amikor meginni készítjük, hagyjuk kihűlni, aztán keverjük bele a likőrt vagy a mandula-aromát
- a zselatinhoz adjunk 8 evőkanál tejszínt, tegyük félre duzzadni, ezt később melegíteni fogjuk még
- keresünk egy összeillő fazekat és egy tálat, a tojásokat ugyanis gőz felett fogjuk kikavarni a cukorral
- a fazékba kevés vizet engedünk, felforraljuk, a tálat rátesszük és addig kavarjuk-melegítjük benne a cukros tojást (fehérje, sárgája is benne van), amíg a cukorszemcsék el nem olvadnak, maga a massza pedig olyan forró nem lesz, hogy a belemerített kiskanált már nem esik jól megérinteni
- tegyük félre 1-2 percre hűlni, addig verjük habbá a többi tejszínt, és keverjük bele a mascarponét is
- most következik a cukros tojás felverése, ebből kemény hab nem lesz, viszont pár perces habverés után egészen kihűl, besűrűsödik és elég jól kifehéredik; adjuk hozzá a vanília-aromát is (ha vaníliát vagy vaníliás cukrot használunk, azt érdemes belefőzni a tojásos krémbe)
- mielőtt összedolgoznánk a cukros tojást a tejszínhabos mascarponéval, melegítsük fel az azóta a tejszínben megduzzadt zselatint, ne főzzük, épp csak annyira langyosítsuk, hogy a szemcsék elolvadjanak, és utolsóként, langyosan, cseppenként mehet is a kész tiramisu krémbe (kézi mixerrel dolgozhatunk végig)
- a babapiskótákat 2 másodpercre belemártjuk a kávéba (én a cukros felét szoktam), sorba rakjuk őket egy magasabb falú edényben, ráborítjuk a krém felét, ismét piskóta következik, rá a maradék krém, végül pedig vastagon lehintjük kakaóporral (ezt gyakran csak első felvágás előtt szoktam)
- ha állhat pár órát a hűtőben, az nagyon megkönnyíti a szép tálalását, ezt egyáltalán nem egyszerű kivárni, és szerintem nem is kell, kivéve, ha valaki csak a látványért dolgozott