Akár láttad már teljes valójában, akár nem Feszty Árpád A magyarok bejövetele című monumentális alkotását-ismertebb nevén Feszty-körképet- kérlek, most kattints át ide, tégy egy virtuális túrát és nézd meg 360°-ban. Aztán gyere vissza hozzám, mert ez a bejegyzés arról fog szólni, hogy hol található ez a valóságban. Bizony, amit ezen a képen látunk, nem egy elképzelt vagy megálmodott helyszín, még csak nem is egy valamikori természetjárás inspirálta ecsetvonások eredménye, hanem egy ma is létező tájkép. Egy honismereti kirándulás részeként volt lehetőségem ugyanezt a valóságban is megtekinteni, és tényleg, minden kis dombocska, lejtő a helyén van, ugyanott, ahol a képen; honfoglalókat természetesen már nem találtam a helyszínen a körképen látható formában. :D
A 15 méter magas és 120 méter hosszú festményről sokáig úgy hitték, hogy a Vereckei-hágó környezetét ábrázolja. Dr.Popovics Béla, munkácsi tanár és helytörténész 1996-ban nézte meg Ópusztaszeren, de nem a Vereckei-hágót körülölelő tájat, hanem az általa még ennél is jobban ismert Munkács környéki dombokat vélte felfedezni az alkotáson. 2004-ben az egyik tanítványától kapott egy leporellót a körképről, ezután fáradhatatlanul, hol gyalogosan, hol biciklivel addig járta a vidéket, mígnem a várostól keletre fekvő falucska-Kendereske- határában végre rátalált arra a helyre, ahol annak idején Feszty Árpád és csapata a kép vázlatait készíthették. A korabeli munkácsi újságokat is tanulmányozta, és tényleg kiderült, hogy 1892 őszétől a körképen dolgozó művészek Munkácson tartózkodtak, Feszty Árpád, Mednyánszky László, Ujváry Ignác és még sokan mások. Azt már Feszty Árpád lánya, Masa jegyezte le a könyvében, hogy az édesapjáék egy nyolcszögletű, minden oldalán ablakkal ellátott sátrat készíttettek, amelyben eső és erős napsütés esetén is tudtak festeni.
És most mi is ott álltunk. Nem csak nagyjából arrafelé, plusz-mínusz néhány száz méterre a helytől, hanem pontosan ott, mert odébb vagy idébb, lejjebb vagy feljebb a panoráma már egészen másképp nézett ki. A táj körülöttünk csak Kendereskének ezen a pontján mutatkozik teljesen úgy, mint a Feszty-körképen látható. Felemelő érzés volt ez a látvány és közben hallgatni a történetet, magának a felfedezőnek az elbeszélésében, sok-sok történelmi és kulturális érdekességgel átszőve, nem volt kérdés, hogy megérte-e felgyalogolni a magaslatra (kb. 200 m gyalogút).
Egy ilyen felfedezés természetesen nem maradhatott nyom nélkül.
2013-ban ezen a helyen az eredetihez képest egy egészen kicsi másolatát állították fel a képnek, a Feszty panoráma-kilátót, de mérete ellenére is minden apró részlet összevethető a valódi tájképpel, szinte matematikailag pontos minden méretarány. A betonkörben a 16 darab trapéz-alakú bazalttáblát úgy tájolták, hogy a gravírozott körképen látható hegyek és azok eredetije pontosan egy irányban legyenek, így könnyen összehasonlító és kétség sem férhet hozzá, hogy ez a panoráma ugyanaz, mint ami a képen látható.
Ha van rá lehetőségetek, egyszer mindenképp látogassatok el a kárpátaljai Kendereskére és ha már arra jártok, természetesen a munkácsi várba is érdemes felsétálni!
