Itt a paradicsom-szezon, azaz eljött az én időm. A kedvenc zöldségem, hónapokig elélnék rajta.  :)

  Most egy istenien finom paradicsomsaláta receptjét szeretném megosztani veletek.

Hozzávalók:

•  kb. 5 db közepes nagyságú érett paradicsom
•  2 gerezd zúzott fokhagyma
•  1 evőkanál apróra vágott friss fűszernövény (petrezselyemzöld, kapor vagy ki mit szeret: bazsalikom, oregánó stb.)
•  4 evőkanál olívaolaj (napraforgó is lehet)
•  1 teáskanál francia mustár
•  1 evőkanál almaecet
•  1 kávéskanál porcukor
•  1 kávéskanálkanál só
•  őrölt fekete bors (ízlés szerint)

Elkészítés:

 A paradicsomot karikákra szeleteljük.

A többi hozzávalót összekeverjük egy üveg- vagy porcelántálban, cukor, só olvadjon el.

A paradicsom-karikákat egyenként belemártjuk ebbe a marinádba, majd egy zárható edényben a hűtőszekrénybe tesszük legalább fél órára.

Aztán jöhet az élvezet! (A zsíros kenyeres tízóraimat mennyei magasságokba repítette. :) )

A palacsintáról muszáj írnom.

Ami nekem a kenyér, tehát egy alapvető élelmiszer, aminek mindig kell otthon lennie, az a gyerekeknek a palacsintatészta, és mélységes felháborodással veszik tudomásul, ha épp nincs a hűtőben készen, bekavarva, amiből mindig frissen süthetnek maguknak.

 Mivel azt sem szeretném, hogy megunják, nem áll korlátlanul a rendelkezésükre, de egy héten kétszer is kavarok be, nagy mennyiségben, két napra valót és igen, jól számoljátok, egy héten legfeljebb három palacsinta-mentes napot kell elszenvedniük.

És hogy mivel töltjük? Ami épp van otthon.  Tejfölös túró; dzsem; párolt alma; csokiöntet; nutella; nugátkrém; ha egyik sincs, akkor leszórják instant cukrozott kakaóval, vagy vaníliás cukorral. Rossz palacsinta nem létezik.

Gondolom, mindenkinek megvan a jól bevált receptje, de azért én is megosztom a sajátomat, ahogy még gyerekként megtanultam, talán Mária Hajková Édeskönyvéből (ebben most nem vagyok  100%-osan biztos  :(  .)

Az én palacsintatésztám

50 dkg liszt

4 tojás

0,4 l tej

0,4 l víz

csipet só

3 kanál cukor

2 vaníliás cukor

Én általában mindent mixerrel keverek, hát ezt épp nem, hanem a liszthez hozzáadva a tojást, majd fokozatosan a folyadékokat fakanállal igyekszem csomómentesre elkeverni a masszát. Általában sikerül is. Persze ez nem jelenti azt, hogy mixerrel nem lehetne.

Jó, ha pihen legalább fél órát. Kicsit be is sűrűsödik, sütés előtt már látjuk, hogy épp jó vagy keverjünk hozzá még egy kevés vizet.

Az első sütés előtt a serpenyőbe öntök egy pici olajat, utána már a tésztába, de csak pár kanálnyit. 25 db nem túl vékony palacsinta jön ki ebből a mennyiségből.

 Most a három dobogós helyezettről írok, de nincs első, sem harmadik, mindegyiket egyformán szeretjük. Egyformán nagyon.

Málnakrémes palacsinta

Vaníliás málnakrém

 Habbá verek 2 tojásfehérjét. A tojássárgáját 3 kanál liszttel csomómentesen elkeverem, fokozatosan hozzáadok 3 dl főzőtejszínt, 6 kanál cukrot, vaníliát, felfőzöm, és még forrón beleforgatom a habbá vert fehérjét. Ismerős a recept? Igen, a krémes és a képviselőfánk krémje készül szinte ugyanígy. A palacsinta kicsit egyszerűbb dolog, de miért ne érhetné őt is megtiszteltetés, hogy ilyen fenséges krémmel töltjük?

A legfontosabbat majdnem elfelejtettem. Ha már nem forró, beleforgatjuk a málnát, az sem baj, ha nem maradnak egyben a szemek, hiszen már töltjük is a palacsintát és pár perc múlva semmi nincs a tányéron.

(Majdnem ugyanilyen finom lesz ez a krém, ha tejszín helyett tejet használunk, és a tojásfehérjét a sárgájával együtt hozzáadjuk a liszthez, tehát nem bajlódunk habveréssel.)

Csokis palacsinta

Csokiöntet

5 kanál cukorhoz hozzáadunk 2 kanál hagyományos, cukrozatlan kakaóport. 4 kanál vízzel csomómentesen elkeverjük, felfőzzük. Amikor már elolvadt benne a cukor, kap egy diónyi vajat, ezután már kapcsoljuk is ki, nem fontos megvárni, hogy a vaj teljesen felolvadjon. Várunk 1-2 percet, hogy visszasűrűsödjön, majd nyakon öntjük (kanalazzuk) vele a négyrét hajtott palacsintákat, így is finom, de ha még megszórjuk darált dióval vagy kókusszal már nem kell keresni ennél mennyeibb édességet.

Rakott túros palacsinta

1/2 kg túrót összekeverek 6 kanál cukorral, 2-2,5 dl tejföllel, vaníliával, mazsolával. Hőálló tál aljára pici olajat öntök, összerakom, rétegzem a töltelékkel a palacsintákat, összehajtás nélkül. Fél órára megy a sütőbe, majd szeleteljük, mint a tortát. Akinek nem elég édes, kaphat rá leheletnyi porcukrot. Én inkább egy kis natúr tejfölt szoktam még a tányéromra tenni.

Ilyen szépen felszeletelni csak kihűlve tudom. Ha azonnal, forrón szeretnéd tálalni és a látványra is sokat adsz, akkor tejföl helyett 2-3 tojást adj inkább a túrótöltelékhez. 

Tényleg megunhatatlan. Ekkora népszerűségnek még a pizza sem örvend nálunk. Gyerekek imádják, mert mindig sül hozzá krumpli. Én imádom a sok zöldség és a sajt miatt. Különben is minden egyes alkotórésze önmagában is egy finomság.

A gyros- készítés kissé összetettnek tűnhet, de igazából pofonegyszerű. Ahány ház, annyi szokás, s most sem a legeredetibb változatot akarom megosztani, csupán elmesélem, nálunk hogyan készül.

Első lépésben a hosszúkás csíkokra vágott csirkemellet bepácolom olajban elkevert gyros-fűszerkeverékkel. Így pihen valameddig, van, hogy fél napot, van, hogy fél órát. Persze a hűvösben.

Fűszerkeverék

Üzletben is kapható, akár ízfokozóktól és adalékanyagoktól mentes is, de ha gyakran készítjük ezt az ételt, sokkal jobb, ha saját magunk állítjuk össze a keveréket, egyrészt gazdaságosabb is, másrészt, a sajátba még nyomokban sem kerülhet semmi a szárított fűszereken kívül. A következő alapanyagokra lesz szükségünk a görög gyros ízesítéshez:

(1-1 kávéskanál mindenből)

 bors

oregánó

majoranna

bazsalikom

rozmaring

kakukkfű

köménymag

borsikafű

fél fej hagyma

4 gerezd fokhagyma

só ízlés szerint

csipet cukor

A fűszereket egészen apróra daráljuk, a fokhagymát nyomón átnyomjuk, a hagymát nagyon-nagyon apróra vágjuk vagy reszeljük. Ha többet keverünk be, a fokhagymát és a hagymát csak annyihoz adjuk hozzá, amennyit azonnal felhasználunk.

Vagy egy másik változat:

4 kk oregánó

4 kk fokhagyma-granulátum

3 kk só

2 kk feketebors

1 kk pirospaprika

1 kk őrölt szerecsendió

A szósz

A szósz az, amit még érdemes hamarabb elkészíteni, hadd érjenek össze az ízek,  de itt se gondoljatok valami nagy munkára, 2,5 dl joghurtot összekeverünk ugyanennyi tejföllel, nyomunk bele 2-3 gerezd fokhagymát, sóval, borssal, 1 evőkanál citromlével, 3 evőkanál olajjal ízesítjük. Ha igazi tzatzikit akarok, még adok hozzá apróra vágott kaprot is, és belereszelek 1-2 uborkát.

Nálunk ugyanez az alapja a csípős szósznak is, aki azt kér, ehhez tesz valamennyi Erős Pistát. ( Remélem, nem nagy szentségtörés. :) )

 Ha ezekkel készen vagyunk, lógathatjuk egy kicsit a lábunkat, ami még hátra van, azt már érkezünk megcsinálni, amíg megsül a krumpli illetve megpirul a hús.

Ugyanis már csak a zöldségek összevágása maradt.

Paradicsom, paprika, uborka felkockázva; retek, hagyma felkarikázva; káposzta legyalulva. A képen láthatod, hogyan sorakoznak (sorakoztathatod másképp is, de ha kihagysz valamit, az sem baj, a retek, paprika például egyáltalán nem fontos).

Ha minden kész, a krumpli is megsült, a hús is megpirult, úgy az igazi, ha mindent egy tálra halmazunk, de nálunk mindenki válogat, ezért én szépen sorba rakom a dolgokat, svédasztalosan, mindenki rakjon a tányérjára, amit szeret.

És ki ne felejtsük a reszelt sajtot, legvégül ezzel szórjuk meg a pazar egyveleget. Persze csak ha szeretnénk.

 Japán–a felkelő nap országa. Mint minden távol-keleti ország, számunkra egzotikus, izgalmas és tele van titkokkal.

Japán hiába egy modern és technikailag fejlett állam, a mai napig őrzik hagyományaikat, ragaszkodnak gyökereikhez. 

Lehet épp ez a titka a jólétüknek?

Nézzünk néhány japán bölcsességet, hátha jobban megértjük őket, és ami ennél is fontosabb, tanulhatunk  tőlük, hogy mi is jobban tudjuk irányítani az életünket.

Kép

• Ha a problémát meg lehet oldani, akkor nem kell aggódni; Ha nem lehet megoldani, akkor felesleges aggódni.
• Gyorsan -ez azt jelenti, hogy lassan, de megszakítás nélkül.
• Ami jön, fogadjátok. Ami megy, engedjétek.
• Egyetlen jó szó három téli hónapot fel tud melegíteni.
• Ha az igazság az utadban áll, akkor az azt jelenti, hogy rossz úton jársz!
• Akinek a száját megégette a forró leves, az a nyers halat is fújja.
• Mindenkinek megvan a saját gyávasága. Mindenki fél a vereségtől és a haláltól is. De a habozás útja az egész életen át tartó gyávaság.
• Könnyű tele hassal böjtről prédikálni.
• Aki nem bújik be az oroszlán barlangjába, az nem szerezhet oroszlánkölyköt.
• Ha győz, akkor "nemzeti hadsereg", ha veszít, akkor "lázadó banda". :)
• Az új gyékényen is van piszok.
• Időnként hátra kell lépni, hogy nagyobbat lehessen előre ugrani.
• Ha egy ostoba ember szégyelli, amit csinál, mindig a kötelességére hivatkozik.
• Igyekezzetek egy kicsit jobbnak hagyni magatok mögött a földi létet, mint ahogyan kaptátok!
• Minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb szeme.
• Csak a felét hidd el annak, amit hallasz.
• A becstelenség olyan, mint a fa kérgén lévő forradás: az idő ahelyett hogy meggyógyítaná, egyre nagyobbra növeli.
• Inkább legyen egy ellenséged, aki jó ember, mint egy hamis és rossz barátod.
•  Aki nagyon vágyik a magasba, annak a létra jár az eszében.
• Férj és feleség úgy legyen, mint kéz a szemmel. Ha fáj a kéz - a szem sírhat, de ha a szem sír - a  kéz törölje le a könnyeket. ♥
  
•  Ha valakinek az életében egyszer kardra volt  szüksége, ezután azt már örökké magánál fogja hordani.
• Az önmagát egekig magasztaló ember olyan, mint aki eltévedt a saját házában.
• Senki nem botlik meg az ágyban heverészve.
• A bölcs harmóniában él másokkal, még ha azok véleménye eltérő is, a bolond az azonos véleményen lévőkkel sincs harmóniában.
• Gondold át hétszer, mielőtt kimondasz egy sértő mondatot.
• Tegyél meg mindent, amit tudsz, és a többit bízd a sorsra.
• A hideg rizst és teát el lehet viselni, de a hideg pillantást és szavakat nem.
• A házba, ahol nevetnek, beköltözik a boldogság.
• Ezer évnyi hírnév múlhat egy órányi viselkedésen.
• A nő ha azt akarja - a szikla odébb fog menni.
• Kérdezni - lehet, hogy szégyen egy pillanatra; nem tudni - szégyen az egész életre.
• Ha szeretet van, még a csúnya himlőfolt is olyan szép, mint egy bájos gödröcske az arcon. ♥

 Ha nyár és desszert, akkor az legyen gyümölcsös, nem túl édes és az sem baj, ha sütés nélkül és nagyon gyorsan elkészíthető.

   Ez a túros finomság minden elvárásnak megfelel. Annyi csak a hátránya, hogy mivel zselatinnal készül kicsit hűteni kell, de 1-2 óra alatt simán megdermed a hűtőben.

Hozzávalók

• 400 g túró
• 2 dl tejföl
• 1 dl tejszín
• 2,5 dl rostos gyümölcslé
• 2 vaníliás cukor
• 15 dkg porcukor
• 25 g zselatin
• 1,5 bögre málna
• 1 narancs

   Én most naranccsal és málnával készítettem, ezért rostos narancslét tettem hozzá, de mehet bele barack vagy ananász vagy akár kivi is és az azokhoz illő gyümölcslé. (Barackkal azért szeretem, mert azzal lehet a legszebben szeletelni. :) )

   Nem fontos, hogy rostost adjunk hozzá, ha csak finom szörp van otthon, az is tökéletes lesz.  Persze nem töményen, hígítsuk vízzel, de nem annyira, mint amikor csak inni készítjük. Ebből ne tegyünk 2,5 dl-t, elég lesz 1,5-2 dl szörpös víz.

   Az elkészítése nagyon egyszerű.

1 dl meleg vízben oldjuk fel a zselatint, hagyjuk hűlni langyosra.

   Addig mixerrel keverjük össze a túrót, a tejfölt, s mikor már sima, adjuk hozzá a tejszínt, a porcukrot, vaníliát, gyümölcslevet. Az egész teljesen folyós lesz, ne ijedjünk meg! Keverjük bele a feloldott zselatint is. Legvégül tegyük hozzá a gyümölcsöket, (megmosott, lecsepegtetett málnát, cikkekre vágott narancsot),  de ezzel már ne turmixoljuk, ne törjük össze, hadd maradjanak egészben benne.

    Öntsük egy nagyobb vagy sok kisebb formába és tegyük 1-2 órára a hűtőbe.

A formát pár másodpercre forró vízbe állítva szépen ki tudjuk borítani az elkészült túró-kocsonyát.

Könnyű, egészséges, hűsítő nyalánkság.

A tökből, cukkiniből készült ételeket nálunk a gyerekek nem igazán szeretik. Egyetlen formában hajlandók megenni, ha sajtos bundában kisütöm a cukkini-karikákat. (A spárgatököt megették a citromlekvárban is, persze senki nem árulta el nekik, hogy az is van benne, pontosabban abból áll szinte.) Ma, kertem legelső, extra zsenge cukkinije bundában lett tehát elkészítve, hajdina körettel és hagymás paradicsomsalátával, ami szintén nagy kedvenc.

Legelőször megmostam a cukkinit, meghámoztam, felkarikáztam és besóztam. Így állt addig, amíg feltettem főni a hajdinát és elkészítettem a paradicsomsalátát. A gyenge cukkiniből felesleges kivágni a magházat.

Hajdina-köret

4 személyre egy bögrényi (3 dl) kását szoktam megfőzni.

Egy közepes fej hagymát felkockáztam, kevés olajon üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a megmosott hajdinakását, felöntöttem vízzel (vagy ha van húsleves, azzal az igazi), befűszereztem (só, bors, darált, sós  pirospaprika) és hagytam főni. 2 bögrényi folyadékot azonnal ráöntök, de főzés közben is nézem, ha felszívta, de még kemény, akkor öntök hozzá, de mindig csak keveset. Kb. 20 perc alatt puhul meg.

A hajdina úgy is készíthető, hogy megmossuk, megszárítjuk, és -mint a párolt rizst főzés előtt- olajban kicsit pirítjuk. Ezután öntjük fel vízzel és főzzük meg. Így intenzívebb ízű, ha van időm szárítgatni, néha én is így csinálom.

Saláta

A paradicsomot összevágtam, a hagymát félbevágtam, majd felszeleteltem. Olajjal, balzsamecettel, sóval, borssal összekevertem. Akkor a finom, ha már áll egy kicsit és a hagyma megpuhul benne. 

Bundás cukkini

3 tojást villával fellazítottam, 5 dkg kemény sajtot reszeltem bele, tettem hozzá 1 kanál lisztet, sót, kevés borsot.

A cukkini-karikákat előbb lisztbe mártottam, majd ebbe a tojásos-sajtos masszába. Forró olajban közepes lángon sütöttem nem túl barnára.

Egészséges, finom, kiadós ebéd. A hajdina zsírmentes, glutént nem tartalmaz.  Sok benne a B1-, B2-, C-, és E-vitamin, gazdag fehérjeforrás, emellett cinket, rezet, mangánt, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz. Jótékonyan hat a koleszterin-szintre és a vérnyomásra, magas rosttartalmának köszönhetően az emésztést is támogatja. Igazán kaphatna nagyobb szerepet a magyar konyhában,  nem csupán a gluténmentes táplálkozásban.

 Ha azt mondod, hogy ilyen salátát még soha nem készítettél, én úgysem hiszem el. Persze a tied teljesen más összetevőkből állt össze, mint az enyém, de nem ez számít, hanem az, hogy a nevéhez hű legyen.

   Nálam az egész most úgy kezdődött, hogy szemrehányóan néztem a konyhakertben az egész sor fejes salátára:

"Hát téged vajon miért vetettelek?"

   Tényleg jó kérdés, a válasz rá pedig, hogy találtam egy tasak magot tavasszal a dobozban, aminek idén ősszel lejárt volna a szavatossága. "Hát akkor ezt gyorsan el kell vetni", inkább dolgozzak vele, vessem, gyomláljam, kapáljam, dobjam a csirkének, mint jövő tavasszal vagy akár azonnal a magot a kukába. Őseim földművelő véréből még folydogál bennem is valamennyi. :D

  Aztán eszembe jutott, hogy valamikor régen valahol ettem ilyen fejes salátát majonézesen, volt még benne párizsi, főtt tojás és 1-2 kockára vágott zöldség is, arra már nem emlékszek milyen.

  Így fogtam egy fej salátát, jól megmostam, csíkokra vágtam a leveleit, hozzáadtam "dolgokat", amiket a hűtőben találtam, és lett egy finom saláta, amiről csak én tudtam, hogy neve sincs szegénynek.

Mit tettem bele?

• kockára vágott paradicsomot
• egy fél konzervkukoricát, amit tegnap bontottam fel a pizzához és megmaradt
• főztem 4 tojást, felkockáztam
• volt egy kis sonka, ez is belevágtam, ne mondja a férfinép, hogy csirkekajával etetem őket

Az öntet majonéz volt, kevés házi készítésű joghurttal, sóval, fehérborssal ízesítve. Csak kevés kell hozzá, nem szeretem, ha egy saláta úszik a majonézes lében.

Tetejére reszelt sajt ment, mivelhogy az is volt itthon.

Végül pedig ünnepélyesen elnevezhetem AMI VOLT ITTHON salátának.

Ismeritek a lokumot, amit szoktak török csemegének vagy szultán-csemegének, szultánkenyérnek  is nevezni?

Az eredeti lokum vízből, cukorból, kukoricakeményítőből és zselatinból készül, rózsavízzel vagy citromlével ízesítik és ételfestékkel színezik ellenállhatatlanul csábítóvá.

Még soha nem készítettem és talán nem is ettem ilyet.

Tegnap este viszont egy baráttól kaptam "csak úgy" egy láda szamócát, aminek nagyon örültem-a gesztusnak is, a szamócának is-, de mivel épp a héten gondoskodtam a téli szamóca-ellátásunkról, (lett lekvár, szörp és 2-3 kg ment a fagyasztóba is), kicsit töprengésbe estem, hogy mi legyen a sorsa ennek a 10 kilogrammnak.

Nekiestem a világhálónak és  böngészés közben rátaláltam  az epres lokumra. Igaz, ez csak fél kg eper felhasználását oldja meg, a "mi legyen a többi 7 kg-ból?" :) , de annyira különlegesnek találtam a leírás alapján, hogy ma reggel az volt az első, hogy elkészítettem.

Nagyon egyszerű.

Hozzávalók:

• 40 dkg szamóca (lehet fagyasztott is)
• 30 dkg porcukor
• 30 g zselatin
• 1 citrom leve

Elkészítés:

• a szamócát megmossuk, lecsepegtetjük és összetörjük. (Én kézzel álltam neki, de lehet mixerrel is.)
• hozzáadjuk a zselatint, várunk 5 percet, hogy duzzadjon, aztán feltesszük főni
• a porcukorból kiveszünk 2 kanálnyit, a többit hozzáadjuk az eperpéphez
• 3-4 percig forráspont alatt melegítjük, hogy elolvadjon a zselatin, a végén a citrom levét is hozzáfacsarjuk, óvatosan, hogy mag véletlenül se menjen bele
• elzárjuk és hagyjuk kicsit hűlni (az eredeti recept nem írja, hogy át kell szűrni, de én átpasszíroztam, másfél evőkanálnyi mag és rost jött ki belőle, ezt kidobtam)

• ezután elkezdjük turmixolni,  kb. 6-7  perc alatt kifehéredik és megsűrűsödik. (Nem fehér színt kell várni, csak olyat, mintha tejet öntöttünk volna bele.)

• egy tálcára folpackot vagy sütőpapírt terítünk, és a masszát beleöntjük 
• most jön a legnehezebb rész: hideg helyre tesszük, kell 2-3 óra, hogy megkeményedjen
• keményítővel meghintett késsel csíkokra vágjuk majd felkockázzuk

 Az eredeti recept még keményítős porcukorral való behintést is ír, (ezért vettem ki a két kanállal), de én úgy gondoltam, van ebben elég cukor és csak keményítőbe forgattam bele. :)

Játszani hívlak benneteket, helyesebben mondva letesztelni a megfigyelőképességeteket és azt, hogy mennyire tudjátok a kapott információkat logikusan összerakni.

Egy régi szovjet gyerekmagazinban jelent meg ez a kép. Nézzétek meg jól, aztán válaszoljatok 9 kérdésre! Ígérem, nem nehéz, hiszen gyerekeknek készült. :) 

Nem az emlékezőképességet vizsgálja, tehát a kép maradhat végig előttetek.

Joghurtot készíteni, illetve szaporítani annyira egyszerű odahaza is, hogy nem is értem, hogy nem ment még csődbe a joghurtipar.

  Illetve dehogynem értem! Amit készen a kosárba teszünk mindig vonzóbb, szebb csomagolású, jobban kelleti magát, mint a "hazai." Nekem hetente kétszer a helyembe hozzák a friss tehéntejet, tele a kertem gyümölcsökkel, ami nincs, azt egy telefon beszereznem, közvetlenül az termelőtől, és mégis hetente legalább kétszer veszek boltból gyümölcsjoghurtot a gyerekeknek és néha még magamnak is. 

   Régebben  csináltam szüntelen, soha nem fogyott el a joghurt-alapom, mostanában valahogy hanyagoltam, de itt az ideje, hogy ismét belevágjak, egyrészt mert egy adalékanyagoktól teljesen mentes tejterméket kapok, másrészt az anyagi oldalát nézve is megéri a fáradtságot. Fáradtság?! Semmi macera nincs vele, de még nagy anyagi kiadás sem, egyszerűen csak tej kell hozzá és 2-3 kanál baktériumkultúra, ami megtalálható a bolti élőflórás joghurtokban. Bár minden ilyen könnyű lenne, nagyon kevés befektetéssel, még kevesebb munkával tekintélyes mennyiség pár óra alatt. Erre tényleg lehet mondani, hogy helyetted dolgoznak.

Hozzávalók:

• 1 liter tej
• 3-4 evőkanál élőflórás joghurt, ez az oltóanyag, lehet a legolcsóbb bolti joghurt is, a hangsúly az előflórán van, ez szerepeljen a dobozán

    Legjobb friss termelői tejből készíteni, ami nincs lefölözve. Ha csak boltit tudunk beszerezni, akkor az legyen a magas zsírtartalmú, nem tartós tej. A tejet felforraljuk, majd kézmelegre lehűtjük, én úgy szoktam mondani, hogy "meleg legyen, de már sziszegés nélkül tudjam az ujjamat benne tartani."  (A házi tejet mindenképp forraljuk fel rendesen, különben más mikroorganizmusokat is elszaporítunk benne az órákig tartó melegen tartás alatt.)  Hagyjuk tehát hűlni, ha van eszközöd megmérni, akkor a 42°-45°-ig. Ekkor belekeverjük a bolti joghurtot és pár órára meleg helyre tesszük. Régen a konvektorra tettem, egy magasított fazékalátétre, ezen ért meg. Lehet tenni nyáron két ablak közé, de nem  közvetlenül a  napra. A legegyszerűbb pedig, ha egy üvegbe töltjük és azt dunsztba tesszük. Jól be kell bugyolálni több réteg takaróba, én még egy párnát is tettem a tetejére, így még órák múlva is meleg volt. Hogy a baktériumok elszaporodjanak azaz a  joghurt megérjen, 6-8 órára van szükség. Az enyém 5 óra alatt besűrűsödött, de kellett még 1-2 óra, hogy érezzem rajta a jellegzetes savanykás ízt is.

   Kihűlve hűtőbe tettem. Egy kevés szamócát összetörtem, mézzel édesítettem, a gyerekeknek ezt kevertem bele. De ízesítés nélkül is finom.

    Ha ízlik, érdemes egy decinyit meghagyni natúrban, s ezzel beoltani a következő adagot.