Én már nem egy barátnőmtől hallottam, hogy nem szokott soha túrógombócot készíteni, mert egyszer vagy kétszer próbálta már, de nem sikerül, szétfő vagy nem fő szét, de mire a tányérra kerül szétesik, túrómorzsa lesz belőle, ami finomnak finom ugyan, de senki nem szeret úgy ételt tálalni a családja elé, hogy a gyerekei bizalmatlan arccal kérdik: "Anya! Ez mi?"
Nekem is volt néhány próbálkozásom, mire rájöttem, hogyan készítsek tökéletes és gusztusos gombócokat. Internet még nem volt, egyedül próbálkoztam így is, úgy is, valószínűleg a "nagyon szeretem" indok nem engedte, hogy csak úgy feladjam, de bizony nálunk is volt egyszer-kétszer túrómorzsa az asztalon.
Pedig olyan egyszerű receptje van, és az a néhány titok, ami a masszát megtartja gombócként, az is olyan alapvető, könnyen betartható.
Az alaprecept
- 1/2 kg túró
- 4 tojás
- 2 dl gríz
- csipet só
Semmit nem keverek ki, nem habosítok, ezt az egészet összegyúrom vagy kanállal összekeverem.
De már itt el kell hogy áruljam az egyik titkot. Tudom, hogy az igazi magyar túró az rögös, meg darabkás, de pont itt kellene, hogy ezeket a rögöket jól összetörjük, mert sokszor épp ezek a felelősek a szétfövésért. Tehát, hogy a túrót át kell törni, az nem egy felesleges feladat. A bolti túró talán nem is rögös, én házi túrót használok, amit vásárolt házi tejből gyakran én magam fűtök meg, de ez már egy külön történet, hogyan sikerült azt is kitapasztalnom, hogy ne legyen se túl kemény, se lágy. (Na jó, elárulom, van időnk. Ahogy kezd melegedni az aludttej, én 2 percenként nézegetem, hogy a darabkái hogy viselkednek az ujjaim között. Ha már összeáll, mint egy kenyérmorzsa, tudom, hogy hiába még lágynak gondolom, már jó és kapcsolhatom ki. A savóban kihűl, utána használom. Persze előfordul, hogy elkalandozok, ilyenkor van egy kilogramm rágógumim, ami áttörve sem az igazi már.)
Sikerült most is elkalandoznom...
A másik titok, ami már ki is derül a hozzávalókból, hogy ne tegyünk bele cukrot. Elég édesíteni tálaláskor, porcukorral vagy édes tejföllel. A cukor megolvad, vizet enged benne, ez is lehet az oka a szétfövésnek.
A harmadik titok, hogy főzés előtt jó pár órával gyúrjuk össze. Ha ebédre készül, akkor még reggel. Ha vacsora lesz belőle, én már délben begyúrom. Nem 20 percet pihen, hanem órákat a hűtőben.
Főzés
A negyedik titok, hogy bánjunk vele finoman. Vizes kézzel formázzuk meg a gombócokat és ne iszonyatosan lobogó forró vízbe tegyük, csak gyengén gyönygyözőbe. De mindenképp forrjon, különben szétáznak. (Kevés sót a főzővízbe is teszek.) Ha minden gombóc a fazékban van, egy lapos kanálféleséggel mozgassuk meg őket, ne ragadjanak le az aljára. Egy perc múlva már a felszínen vannak, de legalább még 5 percig főzzük.
Amíg fő, megpirítom a zsemlemorzsát, egy széles serpenyőben picike olajban, a lecsepegtetett gombócokat ebbe kiszedem, a serpenyőt megmozgatom, ettől a kis finomságok szolid táncba kezdenek és teljes felületüket beborítja a finom prézli.
Tejfölbe cukrot keverek, ezzel öntöm nyakon, de néha lekvárral esszük, néha gyümölccsel vagy egyszerűen csak vaníliás porcukorral.
