Cukor-, energia- és koffeinbomba. Mindennapos fogyasztásra még én sem ajánlom!

 Gyakran eszembe jut egy híres mondás: "Az ír kávé az egyetlen, ami mind a négy alapvető tápanyagot tartalmazza: kávét, alkoholt, cukrot és zsírt.''  /Alex Levine/  Ha-ha-ha, jót nevettünk rajta, el is felejthetjük gyorsan!  :D  Talán nem véletlen, hogy egészségnevelés órákon sem igazán emlegetik... de azért mégis jó néha kirúgni a hámból. 

  Ebben a pohárkrémben az előbb felsorolt "tápanyagok" közül az alkohol az pont hiányzik, de ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne előtte/utána meginni  a benne lévő oreót 1-2 kanál rummal meglocsolni. Így, anélkül sem igazán ajánlott gyerekeknek, ugyanis extra adag koffein van benne, tulajdonképpen ez a lelke az egésznek, ettől különleges. Meg az oreótól. Meg a tojáskrémtől.

 Minden bejegyzés megírása előtt utánanézek, hogy mit mond az adott témáról az internet népe. Jaj, most nem kellett volna kíváncsiskodni! Kiderült, hogy annak ellenére, hogy szinte minden héten van nálunk spagetti olaszos szósszal, amit én bolognainak hittem idáig, igazából olyat még soha nem is készítettem. (Mindig kimaradt a bor. És a tej.) De hogy mennyi eredeti recept van! Igaz, az egyikben zöldség nincs, a másikból a fűszerek hiányoznak. Szóval egyetértés sincs. Ezért készítem úgy, ahogyan eddig, szakács sógorral azért konzultáltam nemrég, naponta több ezer embert jóllakat- párszázat épp spagettivel olaszos szósszal- kell ennél jobb ajánlólevél egy recepthez?! 

Közös koprodukció eredménye ez a recept, nem jött volna létre, ha ¹nincs a nagymama süteményesfüzete, ²ha nem vagyok én (aki ezt megőrzi) és ³ha nincs a húgom, aki a minap-tőlem elkérve a receptet -éppen kísérletezni vágyó hangulatában fogott hozzá a sütögetéshez.

   Ami máshol almás lepény, az felénk almás porlós, és ugye, hogy ez az utóbbi kifejezés sokkal inkább rátapint a lényegre, mégiscsak egy finom, omlós tésztáról van szó, nem pedig egy hétköznapi "lepényről"?!  És hogy mi mit variáltunk rajta? Az almát megpároltuk, nemcsak fahéjjal, hanem karamellizált cukorral és narancshéjjal is ízesítettük, olyan apróság ez, de annyira finom lett a végeredmény, hogy önzőség lenne nem továbbadni, hogy bizony így is lehet. (Az is vigye a receptet, aki nem akar újítani, a tészta ugyanis teljesen eredeti, a töltelékből pedig legfeljebb kihagyja a "flancot.") :D

Igazi gombakrémleves -kanalazó idő van nálunk, jöhet az egyszerű recept?

 Aki már régebb óta olvassa a blogomat, talán emlékszik, hogy tavalyelőtt, 15 évvel a nagy tiszai árvíz után, két, kissé kaotikus bejegyzésben én is leírtam, hogy hogyan éltük meg a katasztrofális eseményt. (1. rész, 2. rész)

Mindegy, hogy szalaggal vagy anélkül, lyukkal a közepén vagy csak ujjnyi fehér folttal, a fánk szóról úgy általában mindenkinek egy kerek forma ugrik be. De nem úgy a szatmári öregeknek! Nálunk ez a csigává hajlított hengeralak a hagyományos fánkforma, és nevessetek ki, amíg bele nem néztem egy szakácskönyvbe, ami aztán szembesített az igazsággal, meg voltam győződve arról, hogy ezt nevezik szalagos fánknak. Merthogy hosszú, mint egy szalag, logikus lett volna, nem? :D

Anyukám felfedezése ez a nagyszerű sütemény, sajnos nem találtam meg a forrást, mindenhol sütőporral készítenek hasonlót, ebbe viszont kevés élesztő szükséges. Finom és laktató, mint minden meggyes-mákos süti, itt ráadásul egy "hálás" omlós tésztán ücsörög a páros, ezt a szép jelzőt pedig azért kapta tőlem, mert akár előző este is begyúrható, de ha nincs időnk pihentetni, akkor azonnal is megsüthetjük. Tehát intelligens, alkalmazkodó tészta. :D

 Nagyon régiesen főzök abból a szempontból, hogy leveseket füstölt húsból szinte csak januárban készítek. Már évek óta nincs disznóvágás a családban, amíg volt, a december végén sóba eltett húsok január elején kerültek a füstre, aztán legkésőbb márciusra minden el is fogyott. Ez a múlt, és hiába már azt veszünk, amit akarunk, akkor, amikor akarjuk, mégis elképzelhetetlen számomra, hogy egy jóféle babgulyást a nyári hőségben kanalazzak. Lesz ez majd másképp, falusi létemre is látványosan urbanizálódok, de most még, 2018-ban, a korhelylevesek, káposztás paszulyok, jókai bablevesek ideje nálunk csak és kizárólag a téli hónapok.

 Ennél egészségesebb zabkeksz....van a blogon, itt, de a finomság versenyében mégsem az, hanem a most következő az abszolút győztes.

Van néhány hagyományos magyar étel, ami a bonyolult vagy időigényes elkészítése miatt egyre jobban feledésbe merül. Érdemes lenne ezeknek legalább a receptjeit megőrizni az utókornak, hogy aztán nagyot csodálkozhassunk, "honnan volt akkortájt még ilyesmire is idő, türelem és energia?!" Én most 3 elfeledett szatmári ételt szeretnék bemutatni, igaz a cím akár hamis is lehet, természetesen nem tudhatom, hogy az ország más vidékein mennyire volt ismert egyik-másik, s mivel a háromból kettőt magam is szoktam készíteni, teljesen elfeledettnek sem nevezhetőek.